Egy csapásra a natúr szappanok reklámarca lettem

Elmentem ma vásárolni, amiről tudni kell, hogy nálam elég nagy kihívást jelent. Amint meglátok egy jó ruhát, ékszert vagy kozmetikumot a kirakatban, rögtön be is szökkenek a boltba és akár tök felesleges árucikkeket is megveszek. Azért mondom, hogy felesleges, mert számtalan ruha áll a szekrényemben, amin még rajta van a biléta. Ezek átlagosan a megvásárlástól számítva még három hónapig áll a szekrényben, ami alatt el is felejtem, hogy van, és mire megtalálom, addigra már nem tetszik. Ezeket sosem dobom ki, általában odaadom valamelyik ismerősömnek. Ilyenkor egy kisebb piacot varázsolok a lakásomból és áthívom a barátnőimet, hogy válogassanak. Amik nem kelnek el, azokat egy szervezethez viszem, ahol odaadják olyan embereknek, akik sajnos nem tehetik meg, hogy új ruhákat vegyenek maguknak.

Azonban a kozmetikumaimmal más a helyzet. Sosem veszek olyat, ami nem nekem való, viszont, ha valami mégsem használ nekem, azt is ugyanúgy elajándékozom, mint a ruhákat. Azonban ilyen esetekben is szem előtt tartom, hogy miket veszek. Mert hiába tetszik valamelyik arckrém illata, ha tudom, hogy az nem az én bőrtípusomnak megfelelő. Azonban rá kellett jönnöm, hogy idáig még nem találtam olyan terméket, ami teljes mértékben megfelelt volna az elvárásaimnak, illetve megszüntette volna a bőrhibáimat.

Sokáig keresgéltem, sok helyen megfordultam a mai nap, mégsem találtam semmit. Egyszer csak megállít egy lány, aki az egyik boltban dolgozott, az ő feladata volt, hogy az új termékeket bemutassa az arra sétáló embereknek. Nem igazán akartam vele foglalkozni, amúgy is már nyűgös voltam, mert nem szeretek vásárolni, és ahogy láttam, feleslegesen is indultam el erre a körutamra, mert ma sem fogok találni semmilyen kozmetikumot, ami megfelelne számomra. Végül hagytam, hogy elmondja a mondókáját és azonnal meg is ragadta a figyelmemet. Natúr kozmetikumokat mutatott be, erre pedig egyből felfigyeltem, hiszen erről még nem hallottam. Többféle natúr szappan volt a kezében, mindegyiknek más színe volt.

Kiderült, hogy ezek nem csak színben különböznek, hanem illatban és hatóanyagban is. Mindegyik más-más bőrtípusra és bőrhibára lett kifejlesztve, és ami a legjobb: végre olyan termékeket tarthatok a kezembe, amik természetes alapanyagokból készültek!

Miután elmondtam neki, hogy én most pont olyasvalamit keresek, ami megoldja a bőrhibáimat, adott néhány tanácsot és elmondta, hogy számomra melyiket ajánlja. Gondoltam magamban, itt az ideje, hogy kipróbáljak valami újat, úgyhogy meg is vettem ezeket a natúr szappanokat. Nagy vigyorral a fejemen sétáltam haza, elújságoltam a barátnőimnek, hogy milyen kincsekre tettem ma szert. Hát nekik sem kellett több, fogták magukat és fél óra múlva már nálam csöngettek, hajtotta őket a kíváncsiságuk.

Alaposan minden oldalról végigmérték a szappanjaimat, és mivel ők is hasonló problémákkal küzdenek, néhány szempilla rebegtetés után kölcsön kérték őket. Szerencsére pont annyian vagyunk a kis csapatunkban, ahány szappant vettem, úgyhogy végül aznap négyen léptünk be a natúr szappanok világába.

Egy hét múlva ismét összegyűltünk nálam, viccelődtünk is, hogy mindannyian olyan szépek lettünk, hogy egymásra sem ismerünk. Csacsogtunk nálam egy kicsit egy pezsgő társaságában, aztán elmentünk vacsorázni és táncolni egyet. Még én sem hiszem el, ami ezen az estén történt. Beültünk az étterembe és kicsit még beszélgettünk ezekről a szappanokról, hiszen olyan gyorsan olyan jó eredményt értünk el vele, hogy még magunk sem hittük el. Egyszer csak odajött az asztalunkhoz valaki, akiről kiderült, hogy ezeket a szappanokat ő gyártja, úgymond ő találta fel. Először én sem hittem el, de aztán kiderült, hogy tényleg ővé a cég.

Hosszas beszélgetés után felkért minket, hogy reklámozzuk a termékeit, legyünk mi a natúr szappan reklámarca. Természetesen beleegyeztünk, és az események olyan gyorsan történtek, hogy észre sem vettük, hogy a város is tele van a mi reklámfotóinkkal, még a televízióban is benne vagyunk.

Olyannyira beindult a cég, hogy onnantól kezdve teljes állásban dolgozunk itt és sikerült annyi pénzt félretennem minden fizetésből, hogy következő hónapban már repülök Új-Zélandra, ami kiskorom óta a legnagyobb álmom volt.

Az álmok mindig valóra válnak, csak nagyon kell akarni.