Mi köze az ízületek súlyos fájdalmaihoz. Szabó Levente: A munkánk jelentősége eltörpül az évszázadok ereje mellett

Megkülönböztető diagnózis[ szerkesztés ] Sok betegség mutat az EDS-hez hasonló jellegzetességeket. Például cutis laxa nevű betegségben a bőr laza, lógó, ráncos. Az EDS-nél a bőr rugalmas, és meghúzása után visszatér eredeti helyzetébe. A Marfan-szindrómában az ízületek tág határok között mozgathatók és egyes szív-és érrendszeri tünetek is előfordulnak.

Az EDS-es betegek általában ún. Azonban egyes EDS-típusok egyéb jellegzetességekkel járnak, pl. A szájpadlás magas boltozatú lehet, ami fogtorlódást okoz.

A leggyakoribb téli sportok során szerzett akut sérülések közé tartoznak többek között a csonttörések, a hátsérülések és a súlyos ízületi sérülések, valamint az izomsérülések. Statisztikák szerint alpesi síben a balesetek többsége a késő délutáni órákban történik fáradtság és a koncentrálóképesség csökkenése miatt. A síbalesetet szenvedett emberek százaléka teljesen edzetlenül érkezik a pályára. A balestek további gyakori oka a rossz láthatóság, az alkoholfogyasztás, összeütközés más síelőkkel, nem jól megválasztott sebesség és a nem megfelelő síkötés. Szabályok a balesetek, sérülések megelőzéséhez síelőknek és snowboardosoknak A balesetek elkerülése érdekében be kell tartani az alapszabályokat: nagyon fontos a megfelelő felkészülés, a védőfelszerelés viselése bukósisak, hátvédő és speciális védőkesztyű, UV-szűrő szemüveg!

Az erek könnyen láthatók az áttetsző bőrön keresztül, főleg a mellkason. A múltban a Menkes-betegséget réz-anyagcsere rendellenesség az Ehlers—Danlos-szindróma egyik fajtájaként tartották számon.

Bármely korosztály mindennapjait megkeserítheti, de főképp az idősebb korúakat, illetve az aktív sportolókat és túlsúllyal rendelkezőket sújtja.

Nem ritkán a betegeket a pontos diagnózis előtt helytelenül fibromialgiával, vérzési zavarokkal, vagy más betegségekkel diagnosztizálják, mert azonos tüneteket mutatnak az EDS-sel. Ezen betegségek és a lehetséges szövődmények miatt, amelyek ellenőrizetlen EDS esetén merülhetnek fel, a pontos mi köze az ízületek súlyos fájdalmaihoz nagyon fontos.

• Keresés Tudjon meg többet az ízületi fájdalomról Az ízületi fájdalom a test különböző területeit érintheti, beleértve a térdet, a bokát, a csípőt és vállat, valamint az ujjakat és a csuklót.
• Azt mondják, hogy az okos ember tudja, hogy az információk fele butaság, de az igazán zseniális ember azt is tudja, melyik felét hiheti el annak, amit hall.
• Fájdalom a bal csípőízület pszichoszomatikájában
• Viszketés és fájdalom a csípőízületben
• A vállízület helyreállítása nyújtás után

Kezelés[ szerkesztés ] Az Ehlers—Danlos-szindróma nem gyógyítható. A kezelés tüneti lehet. Gyakori szív- és érrendszeri ellenőrzés, fizioterápia, foglalkozásterápia és ortopédiai eszközök pl. Az ortopédiai eszközök hasznosak a további ízületi károk megelőzéséhez, különösen nagyobb távolságoknál, bár az érintetteknek nem tanácsos teljes mértékben ezekre támaszkodniuk, amíg más lehetőségük nincs a mozgásra.

Ajánlott kerülni az olyan tevékenységeket, amelyek fokozottan igénybe veszik az ízületeket. Az orvos gipsz használatát rendelheti el az ízületek stabilizálása érdekében.

A vállfájdalom okai

A betegnek ortopédiai ellátásra lehet szüksége merevítő hordása. Az orvos fizio- vagy foglalkozásterápiát írhat fel az izmok erősítése és az ízületek helyes használata céljából. A vízi terápia segíti az izmok fejlődését és koordinációját. A szív- és emésztőrendszeri és egyéb fájdalmak kezelésére gyógyszer írhatnak fel. A zúzódások, sérülések csökkentése, valamint a sebgyógyulás javítása érdekében C-vitamin fogyasztása ajánlható. A Vaszkuláris EDS-ben a hasi vagy mellkasi fájdalmakat sérüléseknél figyelembe kell venni.

13 tipp az ízületi gyulladás hatékony kezelésére

Általánosságban az orvosi ellátás tüneti kezelésre korlátozódik. Teherbeesés előtt az EDS-es betegeknek genetikai tanácsadás ajánlott, illetve fontos tisztában lenniük a terhesség által hordozott kockázatokkal.

Az EDS-es gyerekeket tájékoztatni kell az állapotukról, hogy megértsék, miért kell kerülniük egyes sportokat és a nehéz fizikai aktivitással járó tevékenységeket. A gyerekeknek fontos tudniuk, hogy a synovitis térdízületi kezelés mozdulatokat -amelyeket laza ízületeik miatt véghez tudnak vinni- nem ajánlott megtenni, mert ez az ízületek korai károsodásához vezethet.

A betegeknek nehéz együtt élni az közös gyógyulások hátulütőivel. Ilyenkor az érzelmi támogatás és a viselkedés- valamint pszichoterápia hasznos lehet.

A támogatói csoportok sokat segíthetnek azoknak, akik jelentős életmódbeli változásokon mentek keresztül, vagy nagyon rossz az egészségi állapotuk. A családtagokat, barátokat, tanárokat tájékoztatni kell az EDS-ről, hogy elfogadják, és segítséget tudjanak nyújtani a gyermeknek. Az összes hagyományos terápia -a gipszelést kivéve- mi köze az ízületek súlyos fájdalmaihoz bizonyult a csuklóízületi-instabilitással szemben.

Ehlers–Danlos-szindróma

Az instabilitás bármely ízületeket érinti, de leggyakrabban az alsó- és felső végtagokat, a csuklót, az ujjakat, a vállat, a térdet, a csípőt és a bokát érinti.

Tanulmányok kimutatták, hogy a műtét után a stabilizáció, a fájdalomcsökkenés, a beteg elégedettsége javulhat, de a műtét nem garantálja az optimális eredményt: egyes betegek és sebészek azt jelentették, hogy elégedetlenek az eredménnyel.

Egyetértés van abban, hogy a konzervatív kezelés hatékonyabb, mint a műtét, [26] különösen, mivel a betegek a műtéti mi köze az ízületek súlyos fájdalmaihoz kockázatát vállalják a betegség miatt. Három alapvető sebészeti probléma merül fel az EDS-val kapcsolatban: a szövetek csökkent ereje, ami miatt a  szövetek kevésbé alkalmasak a műtétre; a gyenge erek problémákat okozhatnak a műtét során; valamint a sebgyógyulás gyakran lassú vagy hiányos.

Tanulmányok kimutatták, hogy a helyi érzéstelenítők, artériás katéterek, központi vénás katéter használatánál nagyobb a kockázata a vérömleny kialakulásának, ha a betegek Ehlers—Danlos-szindrómában szenvednek. A tünetek súlyossága eltérő lehet, még az egyes altípusokban is, és a szövődmények gyakorisága is egyénenként változik.

Vannak, akiknek elhanyagolhatóak a tünetei, míg másokat szigorúan korlátoznak a mindennapi életben. Az extrém ízületi instabilitás, a krónikus mozgásszervi fájdalom, a degeneratív ízületi betegségek, a gyakori sérülések, a gerincdeformitások korlátozhatják a mozgásképességet.

A súlyos gerinc-deformitások befolyásolhatják a légzést. Extrém ízületi instabilitás esetén ficamokat okozhatnak az egyszerű feladatok, mint például az ágyban való megfordulás, vagy a kilincs lenyomása. A másodlagos állapotok, például a vegetatív zavar vagy keringési problémák, amelyek bármelyik típusban előfordulnak, hatással lehetnek a kilátásokra és az életminőségre.

Súlyos mozgással kapcsolatos fogyatékosság  gyakrabban fordul elő a hipermobilitás típusban, mint a klasszikus vagy vaszkuláris típusban. Bár mindegyik típus potenciálisan életveszélyes, a többségnek normális az élettartama.

Ízületi gyulladás influenza alatt és után: 3 ok a fokozott fájdalom mögött

Azonban akiknél megfigyelhető a vérerek törékenysége, azoknál magas a halálos szövődmények kockázata. Az artériás szakadás a hirtelen halál leggyakoribb oka az EDS-ben.

Németh Ágnes A vállízület három ízületből áll, melyek rendkívül nagy tartományban mozognak.

Spontán artériás szakadás leggyakrabban a 20 és 30 évesekben fordul elő, de bármikor jelentkezhet.