Ízületek fájnak az ureaplasma miatt, Milyen jellegű az ízületi fájdalma?
Tartalom
Ragadós tüdőlob A ragadós tüdőlob contagious bovine pleuropneumonia a szarvasmarha rendszerint idülten lezajló, kruppos tüdő- és mellhártyagyulladása. Első leírása Bourgelattól származik. Willems bizonyította, hogy beteg állatok tüdőnedvével fogékony állatok fertőzhetők.
A kórokozót Nocard és Roux fedezte fel.
Mit tehetünk, ha fájnak az ízületek? Különféle eszközöket vehetünk igénybe, beleértve az enyhe gyógymódokat, vagy a rendszeres fizikai aktivitást, melyek lehetővé teszik a fájdalom enyhítését.
A betegség Afrikának a Szaharától délre eső és az Egyenlítő körüli országaiban Etiópiától Szenegálig honos. Fertőzött ízületek fájnak az ureaplasma miatt India, Kína és Mongólia is.
Milyen időszakonként jelentkezik?
Európa a múlt században széles körben fertőzött volt, de a legtöbb ország már a századforduló körül Magyarország bena mediterrán országok egy része viszont csak az as évek végére Spanyolország és Franciaország ben mentesült.
Bár Európa a betegségtől nagyrészt mentes maradt, a ragadós tüdőlobot ismételten behurcolták, a betegség Portugáliában és Olaszországban az as évektől endémiássá vált, de esetenként megjelenik Spanyolországban és Franciaországban is Regalla és mtsai. A betegséget a M. Természetes körülmények között a betegség főként szarvasmarhákban és zebuban fordul elő, de észlelték bivalyban, jakban, bölényben és antilopokban is.
A fertőzés a beteg állat által kiköhögött permet belégzése útján terjed. A közvetett fertőzésnek a kórokozó kicsi ellenálló képessége miatt alig van jelentősége, ezért a levágott állatok húsa sem jelent veszélyt a betegség elhurcolására.
Tartósan fertőzöttek maradnak viszont a betegségből kigyógyult állatok.
A bélflóra és a száj baktériumai A D szerocsoportba, az összefoglaló néven enterococcusoknak nevezett streptococcus fajok tartoznak. Közös jellemzőjük, hogy általában a bélrendszer normál flórájának részét képezik, viszont a szervezet legyengülésekor vagy a véráramba kerülésük után, súlyos betegségeket alakítanak ki. A vérbe bekerülhetnek például a bélrendszer rosszindulatú megbetegedéseinek következtében. A kiváltott kórképek közül jellegzetes az endocarditis, húgyúti fertőzésekhasüregi fertőzések, bőrfertőzések, gennyes sebfertőzések és súlyos esetben vérmérgezés is kialakulhat. A Streptococcus pneumoniae, más néven pneumococcusgyakran található meg a légutakban, és súlyos megbetegedések kiváltására képes, elsősorban gyermekeknél, ahol zárt közösségekben járványos lehet az előfordulás.
A ragadós tüdőlob ezért Afrikában főként a vándorló nomádok marhacsordáinak a betegsége, amelyek itatóhelyek környékén vagy vásárokon találkoznak egymással. A belélegzett kórokozó a tüdőszövetben szaporodik el. A bronchiolusok falának a gyulladása miatt lobularis kruppos tüdőgyulladás alakul ki. A folyamat többnyire lassan, intracanalicularis úton terjed a szomszéd tüdőterületekre.
A tüdősövények megszélesednek, a nyirokerekben és a vérerekben thrombusok képződnek.
Egyes esetekben a folyamat lokalizálódik, a gyulladásos területet kötőszövetes tok veszi körül, de az ilyen, eltokolt területeken a kórokozó élve marad és a betegség bármikor aktiválódhat. Máskor a folyamat a tüdő nagyobb területeire terjed tovább és a beteg tüdőfelek fölött fibrines mellhártyagyulladás alakul ki. Az eltokolt, beteg területek belseje elhal, köhögéskor a tok fölreped és tartalma a nagyobb bronchusokon át kiürül.
Az idülten fertőzött állatok ezért csak időnként ürítik a kórokozót.
A kórokozó a véráramba is bejut, de extrapulmonalis elváltozások csak növendék állatokban alakulnak ki. Az átvészelt állatok immunitásra tesznek szert, de a kórokozótól nehezen szabadulnak meg. A fertőzött állatokon 3—6 hetes lappangási idő után láz, borzolt szőrzet, étvágytalanság, tejcsökkenés, továbbá a légvételek és érverések számának az emelkedése észlelhető.
Érzékeny kultúrfajtákban a betegség heveny, bennszülött fajtákban általában idült lefolyásával találkozunk.
A Streptococcusok okozta fertőzések
A beteg állatok gyakran széllel szemben állva, kifordított könyökkel és előrenyújtott nyakkal állnak, nehezítetten lélegzenek, és eleinte szárazon köhögnek, később nyálkás-törmelékes orrváladékot ürítenek. Heveny esetben a betegség 2—3 hét alatt elhulláshoz vezet.
A beteg állatokon ilyenkor a toroktájékon és a mellkas alján vizenyő jelenik meg. Gyakran idülten vagy akár észrevétlenül zajlik le a betegség.
Miért fájnak az ízületek? És mit tehetünk ez ellen?
Ilyen állatok csak pihentetés után meghajtva köhögnek. A klinikai gyógyulás azonban nem jelenti a kórokozótól való megszabadulást. Fiatal állatokban a légzőszervi megbetegedéshez gyakran ízület- és ínhüvelygyulladás társul. A gyógyult állatokban ellágyult tartalommal telt vagy kiürült sequestereket is találhatunk. Endémiásan fertőzött állományokban egyes levágott állatokban csupán kötőszövetes mellhártya-összenövés és az ezzel szomszédos tüdőlebenyke sövényeinek a kötőszövetes induratiója hívja fel a figyelmet a lezajlott fertőzésre.
A citológia leletemen ezek szerepelnek: "Kenet általános értékelése: Hámsejt rendellenességek Laphám elváltozások: Atypusos sejte Az Orvos válaszol - Dr. Petróczi István ;21 augusztusi Évek óta szenvedek a visszatérő candida albicans miatt. Számos gyógyszert, krémet, kúpot megpróbáltam már, de folyamatosan vissza Petróczi István ;21 júliusi
A kórokozó azonban még ilyen esetekből is izolálható. A kruppos tüdőgyulladás gyakran csak egyoldali.
Hívjon bennünket bizalommal!
A mellüregben szalmasárga folyadék található. A beteg tüdőt fedő mellhártyán vastag fibrinlepedék van, amely a mellkashoz tapasztja.
A tüdő metszéslapja márványozott, az egyes lebenykék a májasodás különböző szakaszaiban vannak. A sövények tágultak, thrombotizált nyirokereket tartalmaznak.
Streptococcus agalactiae
Az idült gócok körül szívós kötőszöveti tok található, és ezek belseje barnássárga, elhalt szövetet tartalmaz. Ízületek fájnak az ureaplasma miatt beteg állatok orrváladékából, a mellüregi izzadmányból, a tüdőből stb.
A tüdő szövetében hiperimmun vérsavót használva a kórokozó antigénjei kimutathatók AGP próbával és egyéb eljárásokkal. A fertőzött egyedek felismerésére a szerológiai módszerek közül a KK próba vált be leginkább nagyfokú érzékenysége és specificitása miatt.
Csak endémiásan fertőzött ízületek fájnak az ureaplasma miatt jöhet szóba. A kórokozó érzékeny a tilozin, tiamulin és más antibiotikumok iránt is, a gyógykezeléstől azonban legfeljebb csak klinikai gyógyulást remélhetünk, a fertőzött állatok többsége baktériumhordozó marad. A betegség bejelentési kötelezettség alá tartozik. A betegségtől mentesországokban a betegség jelentkezésekor az egész állományt zárlat alá kell vonni, le kell ölni és ártalmatlanná tenni.